♪6. fejezet♪

Sziasztok! Itt lennék egy újabb résszel :D
Nem tudom elégszer elmondani, de (!) PLS! KOMIZZ,PIPÁLJ S IRATKOZZ FEL! EZ TÉNYLEG NAGYON SOKAT JELENTENE NEKEM!!! :") ♥ xx

~Egy hamis mosoly elég ahhoz,hogy elhitesd mindenkivel: "Minden rendben van."

Szombat van . Elétem első koncertjének napja. Szörnyen izgulok. De közbe eltereli a gondolataimat az is,hogy Jake sohasem hagy békén. Nem tud leszállni rólam? Hagyjon már a "Bocsánat. Nem akartalak megbántani. Sohasem bántanálak." szövegével. Hányni tudok ettőlna szövegtől.
Csak egyszer hagyna békén...

*kopogás*
Nagy gondolatmenetemet megzavarva lassan odasétáltam az ajtóhoz.

-Ki az?

-Best. Kérlek engedj be.-megint Jake az. Hurrá.

-Tűnj el innen, Jake. Megmondtam,hogy nem akarlak látni többé.-dőltem neki háttal az ajtónak.

-Best azt mondtam, engedj be! Ne szólajk még egyszer.

-Mi az,hogy "Ne szóljak mégegyszer." Takaródj el. Nem vagyok kíváncsi rád. Ez még mindig az én házam.-ordítottam mire már azon töprengtem,hogy kinyitom az ajtót s behúzok neki egyet. De aztán visszafogtam magamat. Csend ült a házra mind az utcára. Csak a szívdobogásomat hallottam. Elment.
Már kicsit lenyugodva mentem a telefonért ami szűntelenül csörög már vagy 2 perce.

-Haló? Szóltam bele a kagylóba.

-Szia Best. Liam vagyok. 2 óra múlva lesz egy hangpróba. Most találták ki. Kérlek gyere el.-hadarta el Liam.

-Öhm.. Oké. Akkor 2 óra múlva találkozunk.-vágtam rá a választ igaz egy kicsit megszeppenve de ez van.

-Köszönöm. Szia Best.-érezni lehetett hangján,hogy mosolyog.

-Jól van akkor majd megyek. Szia Liam.-mosolyodtam el én is saját mondatomra. Egy kicsit meglepődve álltam s néztem körül. Valami furcsa volt. Rossz megérzésem volt. Vagy talán csak én reagálom túl. Mindegy is. Inkább készülődöm.

Fél órám van odaérni a próbára. Basszus jól benéztem az időt. Felhúztam a cipőme majd a dzsekimet s az ajtó kilincséhez nyúlva megtorpantam. Kinéztem az ajtó ablakán s láttam a ház előtt Jake kocsiját. Basszus.-ütöttem bele a falba.- Még mindig itt van. Most hogy jutok ki?-elmélkedtem magamban s közben simogattam már piros kezemet. -Hát jó. Ha te így akarsz játszani...-fogtam a telefonomat és kiléptem az ajtón. Szépen kisétáltam a kapuhoz s kinyitva azt, kiléptem az utcára. Ahol egy árva lélek sem volt. Egy se. Tehát megindultam a busz megállóba s vártam,hogy jöjjön a busz. Különös. Jake talán elment volna. Mindegy. -felpattantam a buszra majd úgy 15 perc múlva már Madison Square Garden előtt voltam. Se egy őr, se semmi nem volt ott. Így beléptem a kapun. Amint beléptem a csarnokba, elképedtem. Szörnyen nagy volt. Sőt. Hatalmas. Ide több mint fél millió ember befér. Körültekintettem majd megláttam a srácokat a színpadon. Az is hatalmas volt. Intettem egyet nekik majd elindultam a színpad felé.

-Sziasztok.-erőltettem egy mosolyt az arcomra. Mert bizony semmi kedvem nem volt most ehhez.

-Szia Best.-álltak fel a fiúk.

-Mi a helyzet?-kérdezősködött Liam.

-Semmi különös.-vágtam rá kicsit unottan.

-Akkor viszont körbevezetünk.-mondta Harry mire én csak bólintottam egyet. Így elindultunk Harry-vel és Zayn-el.

-Ez itt a mi öltözőnk.-mutatott rá az egyik ajtóra Harry, amelyikra az volt ráírva,hogy "One Direction". Bolíntottam. Tovább mentünk.

-Ez a bandáé.-mutatta az egyik ajtót Zayn amelyikre az volt írva "One Direction Music Band"-De mivel te nő vagy, ezért te saját öltözőt kapsz.

-Nagyszerű.-bolíntottam s mosolyogtam egyszerre.

-Tehát ez a te öltöződ.-beléptünk az ajtón majd egy hatalmas szoba tárult elém amiben volt sminkasztal, ruhafogas, tele ruhákkal kanapé és még sorolhatnám.

-Ez mindd az enyém?-kérdeztem elképedve.

-Igen.-bólogatott Zayn.-De menjünk is tovább. Ő itt Lou. A fodrászunk. Lou, ő itt Best.-fordult Lou-hoz Zayn majd vissza hozzám. Lou odalépet hozzám majd megölelt. Amire én kicsit megilletődtem, de azért visszaöleltem.

-Szia.-köszönt Lou.

-Szia-köszöntem én is.

-Viszont vissza kéne mennünk mert el kéne kezdeni a próbát.-vágott közbe Harry.
-Oké.-vágtam rá rögtön. Majd megindultunk próbálni.

♪5. fejezet♪

~"Egyet tanulj meg: Higgy és bízz magadban! Akkor tied lehet az egész világ!"


Már 1 hete vagyok a banda tagja. Eddig volt 3 próbánk,amin elég jól teljesítettem. Most is az egyik próbára igyekszem.

-A bajom csak annyi,hogy úgy érzem,hogy nem igazán vagyok én idevaló.

-De várj. Miért?-kérdezte barátnőm, a kagyló túlsó végén.

-Megmagyarázni nem tudom,csak... Nem is tudom... Na mindegy. Mennem kell. Puszi szia.

-Jól van puszillak. Szia. -búcsúztunk el majd letettük. Szokásosan beléptem az ajtón, ja és végre George-a biztonsági őr- szó nélkül beenged.
 Ami fogjuk rá,egy kisebb "öröm". Tehát egyszóval unalmas volt.
De mikor beértem az ajtón,valami megdöbbentő várt...
Zayn éppen Louis-t húzta a földön a lábánál fogva, Harry éppen banánt vett, Liam pedig menekült egy szendvicssel a kezében Niall elől. A banda többi tagja pedig szintén vagy ettek vagy éppen gyakoroltak. MI FOLYIK ITT?
 Én csak ledermedve álltam és bámultam,hogy mit csinálnak ezek. Gyanúsan körbe néztem. Már vagy 5 perce állok itt és csak nézek ki a buksimból és ekkor végre észrevettek a fiúk s nagy nevetésben kitörve köszöntek végre rám-amint megálltak azért Niall elvette Liam-től a szendvicset s jóízűen beleharapott- mire én csak egy "Szia"-t dobtam oda nekik. Próbáltam komoly maradni de ez valahogyan nem ment. Lepakoltam a táskámat s én is hatalmas nevetésben kitörve tudattam velük,hogy nem egészen normálisak. Már együtt nevettünk a hülyeségükön. Annyira,hogy könnyezni kezdtem. Talán életemben nem nevettem ennyire jóízűen.

-De... Van egy szintén jó hírünk.-húzta széles mosolyra száját Liam. Amint felnéztem már 8 szempár figyelt.

-Ez nekem jó hír vagy nekünk?-húztam fel egyik szemöldökömet.

-Leginkább neked.-vonta meg vállát Niall.

-Szombaton...-kezdett bele Zayn.

-Lesz életed első koncertje.-folytatta Harry mire mindannyian széles mosollyal néztek tovább rám reakciómra várva.

-Az jó.-vágtam rá egyszerűen.

-Csak jó!? Ennyit mondassz!?-nézett rám kicsit hülyén Louis mire én kisebb mosolyt ejtettem feléjük.

-Akkor jó. Úr Isten! Szombaton megyek életem első koncertjére wáááááá!-kalimpáltam s ordítoztam mint egy idióta. Mire a többiek egy kicsit megilletődve álltak azután elnevették mindannyian magukat.-Így jó lesz?
-Tökéletes.-válaszolta hatalmas vigyorral Louis.
 Vagy egy óráig próbáltunk, immáron a szombati koncertre aminek már a dallidtája is megvolt. Ugyan is ma szerda van.
Hazaérve áthívtam barátosnémet, Bridgit-et. Nagy öleléssel fogadva őt, beinvitáltam a nappaliba s ott elkezdtem mesélni a próbát. Na meg azt,hogy szombaton meglesz életem első koncertje. Észre sem vettem de olyan átéléssel és élvezettel, fülig érő mosollyal meséltem. Bridgit egyfolytában engem nézett s csak mosolygott.

-Mi az?-kérdeztem szintén levakarhatatlan mosollyal arcomon.

-Semmi,csak végre egy igaz kacagást hallok tőled. Egész jó hatással vannak rád ezek a fiúk. Mondd Meg nekik ,hogy ne hagyják ezt abba. Szeretném még a régi Best-et viszont látni. Jó úton haladnak.-Bridgit szavain kicsit meglepődtem,de igaza volt.
-Egyszer talán visszatérek...



Remélem tetszett a rész. Ha igen, komizz! Pls! :))
Ja és ha még nem tetted volna meg, iratkozz fel!
Előre is köszi! :)) xx

♪4. fejezet♪

Sziasztok! Itt az újabb rész :D

Remélem tetszeni fog! :) 

Komizz és iratkozz fel! Előre is köszi! :) xx

Ma péntek van. Azaz az első próba napja. Pedig most szörnyen fáradt vagyok. Nem tudom,hogy hogy fogom majd kibírni...-nagy elmélkedésem után rápillantottam az órára, ami 12:09 percet mutatott.-Jól elaludtam.-mormogtam magamban. Nagy nehezen elindultam a szobám felé extra lassúsággal, majd beérve azonnal kitaláltam,hogy mit veszek fel; fekete farmer s fekete poló.
 Nem igazán szerettem a színes dolgokat, inkább csak a feketéket-főleg a történtek után...

 Egy kicsit félek így az ajtó előtt itt állva...
De be kell,hogy lépjek. -amint beléptem,a következő ajtónál két nagydarab biztonsági őr állta utamat.

-Hova-hova kisasszony?-kérdezte a kopasz, akit a névtáblája szerint George-nek hívnak.

-Én vagyok a banda egyik gitárosa és próbára jöttem;ja és nem vagyok kisasszony.

-Akkor várjon.-mondta majd bement az ajtón amin-egyenlőre-nem léphetek be.
Vagy egy perc várakozás után kijött 'George' majd megkérdezte a nevemet.

-Best Katy Nagy.-válaszoltam felkapva a fejemet. Mintha előbb nem tudta volna megkérdezni..
 Néha sajnos szörnyen undok és utálatos tudok lenni,ha fáradt vagyok...

-Akkor kérem jöjjön be.-lépett ki végre az ajtón a biztonsági őr. Nem haboztam;be is léptem a nagy ajtón, egy hatalmas terembe, amiben a fiúk illetve-gondolom én- a zenekar többi tagja tartózkodott. Egy kicsit megijedtem, de uccu neki; elvégre valahol el kell kezdeni... Szóval..

-Sziasztok.-mondtam majd egy kisebb mosolyt erőltettem ajkaimra.

-Szia.-köszönt nagyjából mindenki egyszerre. Majd a barna hajú barna szemű srác közelíteni kezdett hozzám -akit ha minden igaz, Liam-nek hívnak- majd megfogta a kezemet s odahúzott a bandához,hogy bemutatkozzunk egymásnak.

-Minket már ismersz, szóval bemutatom a zenekar többi tagját. Ő itt Josh a dobos.-húzott oda az egyik izmos sráchoz aki kimondottam helyes volt...

-Szia. A nevem Best.

-Szia Best.-nyújtotta kezét mire én belecsaptam. Majd mindenkinek szépen sórjában bemutatott Liam. A nagy 'ismerkedés' után úgy döntöttek,hogy körbevezetnek a székházban;ami után nem igazán tudtam ellenkezni így bár hulla fáradt voltam, ezt kellett csinálni. Miután bejártuk a hatalmas épületet, kitalálták még (!) ,hogy próbáljunk.

-Menni fog?-kérdezte a göndörke.

-Persze. Melyikkel kezdünk?

-A 'What makes you beautiful'-al.

-Oh szuper.-válaszoltam megint;egy kicsit zavarban éreztem magamat.

-Akkor mehet srácok?-kérdezte Niall s meg sem várva a választ elkezdett számolni.-Egy, két Egy két há négy.-Josh a dob ütőkkel ütötte az ütemet mire a srácokkal rázendítettünk egyszerre,s szinte egyszerre összenéztünk és elnevettük magunkat. Majd a srácok is elkezdtek énekelni amint eljött az ideje. Valami eszméletlen volt így játszani. A hideg is kirázott annyira tetszett.
Még jó pár dalt elpróbáltunk amik nem igazán mentek jól,de csak 1-2 hibám volt benne. Azon még igen csak javítanom kéne.
Mivel vége lett a próbának, így mindenki ment útjára,csak Liam megállított,mielőtt kimehettem volna miután mindenki kiment a próbateremből.

-Várj Best...

-Igen?-fordultam meg s egy mosoly keretében közelebb sétáltam hozzá.

-Csak azt szeretném mondani,hogy nagyon jó voltál. És ami pici hibák voltak azok mindenkivel megesnek.-mondta szintén szelíd mosollyal arcán.

-Hát köszi. Am de azért mindenképpen fogok dolgozni rajta.

-Igen. Az jó lenne.

-De viszont nekem mennem kéne...

-Persze. Persze. Menj csak. Szia.

-Szia.-köszöntünk el egymástól majd kisétálva az ajtón hazafele vettem az irányt, pontosabban a buszmegálló fele.

Hazaérve ledobtam a táskámat s cuccomat; egy jó meleg fürdőt vettem. Mire teljessn feleszméltem lég későre járt így mentem is csicsikálni.

Így estére egy rész :)) 
Ja és jó éjt minden kedves olvasómnak :3 ♥ xx

♪3 és 2/2 fejezet♪

Sziasztok! Itt lennék, talán már egy kicsit feldolgozva azt ami az utóbbi időben történt velem. Remélem az írás új erőt ad nekem s a képzeletem szárnyalhat. :) Talán ez majd segít végleg elfelejteni azokat akik itt hagytak engem, pedig azt mondták örökké barátok leszünk. Na mindegy is. Nem untatlak titeket a magánéleti gondjaimmal. Jó olvasást! :) xx

Békés álmomat csöngő hangja zavarta meg. Nagy nehezen kikecmeregetem az ágyamból, kicsit felfrissítettem magam és már indultam is az ajtó és a szűnni nem akaró csengő szó felé. Az utolsó lépteket sietve tettem meg, s mikor kinyitottam az ajtó egy halom rózsa várt egy számomra ismeretlen férfi kezében, aki bizonyára egy futár lehetett. 

-Jó reggelt.-köszöntött illedelmesen.-Ön Best Katy Nagy?

-Igen. 

-Akkor ez az öné.-nyomta kezembe a hatalmas virágtömeget.

-És ki küldte?-kérdeztem a futár után aki minden bizonnyal el akart tűnni innen hiszem már a kocsijánál járt, ami valljuk meg az utca tulsó felén állt.

-Van cetli.-intett vissza s már be is pattant kocsijába. Én csak tágra nyílt szemekkel bámultam az éppen elhajtani készülő autot.

-Van cetli. Hát kösz.-mormogtam magamban. Mire megtaláltam a cetlit beletelt vagy 10 percbe is. Jól el volt dugva. Mikor elolvastam azt,hogy ki küldte, elált a lélegzetem. Jack volt az. Miért nem tud már békénhagyni? Hánynom kell a béna kis szövegétől.-néztem a kísérőszövegre undorodva...

"Drága Best!

 Tényleg nagyon sajnálom,hogy itt hagytalak anno, de nem  volt más választásom. El kellett, hogy menjek; viszont a búcsú így túl fájdalmas lett volna. 

Remélem meg tudsz bocsájtani.

UI: Tudom,hogy nem hallgattál volna meg,ha én megyek oda, így levélben kelett,hogy megírjam.

Szeretlek: Jack xx"

El tudtam volna hányni magamat. 

-Azt hiszi ,hogy evvel meg fog oldódni az a 1,5 év ameddig engem magamra hagyott? Hát rohadtul nem.-beszéltem magamban. Innentől nem érdekelt. Fogtam magamat, felmentem az emeletre, elővettem a gitáromat s elkezdtem pengetni azt a dalt, ami apuék kedvence volt. Amikor ezt énekeltem, úgy éreztem mintha itt lennének velem...

Ez a dal volt a Kelly Family-I can't help myself [http://m.youtube.com/index?&desktop_uri=%2F#/watch?v=1viSfRzI8to ]

Amint elkezdtem énekelni a könnyek csak úgy elkezdtek gyűlni a szememben. Nem tudtam visszafolytani őket, így arcomon végiggördülve gitárom lett a temetőjük..

A zene volt az az életemben, amitől el tudtam egy kicsit vonatkoztatni a valóságtól...

Ha tetszett akkor kommentelj illetve ha rendszeres olvasó vagy akkor iratkozz fel! Előre is köszi! :) xx