Remélem ehhez a részhez is kapok párat. :3 :D
Akkor megszólalt az a bizonyos kolomp. A Directionerek hatalmas sikoltozásba kezdtek. Fül süketítő volt.
Majd hirtelen a fiúk, mint egy meteor; úgy robbantak be a színpadra. Én tettem a dolgomat, pengettem a húrokat. Nagy mosollyal az arcomon dőlőngéltem ide-oda míg a fiúk minden hülyeséget csináltak. Futkároztak s ugrándoztak. Kész őrűlet az egész. Mintha egy cirkuszban lennék. :D
Miután befejeződőtt a dal, először Liam szólalt meg.
-Mint tudjátokm srácok, Dan úgy döntött,hogy végleg távozik a bandából. De nem maradhattunk gitáros nélkül.-mosolygott egy aprót, szeme sarkából közben engem figyelt.-Ezért találtunk egy nagyon tehetséges gitárost helyette.-fordult egész testével felém. A szívem hatalmasakat dobbant míg közelített felém.-Tehát üdvözöljétek a bandában Best-et!-mire kimondta a reflektor fénye rám vetűl kiégetve a retinámat. Na jó nem, de vakító volt. Hatalmas mosollyal díjaztam a reflektor. A rajongók mind engem bámultak s közben sikoltoztak, mire én fogtam és integettem egyet, mivel más nem jutott eszembe... Mire még nagyobb sikoltásba kezdtek.Nekem pedig mosolyom még nagyobbra húzódott. Máe úgy nézhettem ki mint egy fogyatékos, ezért inkább nevettem egy jóízűt. A fiúkkal együtt. Liam elém tartotta a mikrofont mire én csak annyit nyögtem bele,hogy : "Sziasztok." Nevetett egy aprót a közönség. Niall vette a lapot,hogy eléggé zavarba vagyok ezért elkezdett beszélni. Ami nagyon jól megy neki.
-Mizu London?-vetűlt végre rá a reflektor.-Remélem élvezni fogjátok a ma estét!-vonogatta meg szemöldökeit mire felnevettünk.
Liam közelebb jött s csak annyit súgott,hogy: "Ne félj légy bátor. Nagyon ügyi vagy." Ez megmosolyogtatott így kaptam egy ölelést mire a rajongók "Juuuuuj"-ozni kezdtek. Mire mi nevettünk egy nagyot.
-Semmi olyanról nincs szó. -nevetett még mindig Li.
-Lépjünk tovább.-vágott közbe Louis.
-Tehát... A következő... az én személyes kedvencem... a 'Little things'. -szólt Zayn mire mindenki elkezdett az eddiginél is jobban sikítani.
Viszont itt nem kelett gitározni, hisz itt csak Niall volt. Így mi leültün s hallgattuk.
"A kezed beleillik a kezembe
Mintha csak nekem lett volna megtervezve
De észben kell tartanom azt
Hogy ennek így kell lennie
Az arcodon lévő szeplőkhöz
Különböző emlékeket kötök
Amiket csak én tudok értelmezni
Tudom, hogy sosem szeretted
Azt, amikor a mosolygás miatt
Ráncocskák jelennek meg a szemeid alatt
Sosem szeretted
A hasadat, vagy a combjaidat
Vagy azt a két kis gödröcskéket
A hátsód felett
De az irántuk érzett szerelmem végtelen
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De ha mégis megteszem az azért van
Mert rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Nem tudsz lefeküdni anélkül
Hogy ne innál előtte egy csésze teát
És talán emiatt van az
Hogy beszélsz az álmod alatt
Azokat a monológokat
Megőrzöm az emlékezetemben
Még akkor is ha értelmetlenek
Tudom, hogy sohasem szeretted visszahallgatni a hangodat
Sosem akartad tudni, hogy éppen hány kiló vagy
Mert a farmerodba kell préselned magad
De számomra tökéletes vagy
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De ha mégis megteszem az azért van
Mert rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Sosem fogod fele annyira se szeretni magadat
Mint amennyire én szeretlek téged
Sosem fogsz jól bánni magaddal
De én szeretném, ha ez nem így lenne
Talán ha tudatom veled
Hogy itt vagyok neked
Akkor lehet, hogy úgy szereted majd magadat, ahogy én szertelek téged
Ó…
Kicsúsztak az apróságok a szájamon
Miattad
Mert te vagy az
Akiről
Szólnak
És szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De miért ne, ha igazak?
Ha rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled."
Miután befejeződőtt a dal, először Liam szólalt meg.
-Mint tudjátokm srácok, Dan úgy döntött,hogy végleg távozik a bandából. De nem maradhattunk gitáros nélkül.-mosolygott egy aprót, szeme sarkából közben engem figyelt.-Ezért találtunk egy nagyon tehetséges gitárost helyette.-fordult egész testével felém. A szívem hatalmasakat dobbant míg közelített felém.-Tehát üdvözöljétek a bandában Best-et!-mire kimondta a reflektor fénye rám vetűl kiégetve a retinámat. Na jó nem, de vakító volt. Hatalmas mosollyal díjaztam a reflektor. A rajongók mind engem bámultak s közben sikoltoztak, mire én fogtam és integettem egyet, mivel más nem jutott eszembe... Mire még nagyobb sikoltásba kezdtek.Nekem pedig mosolyom még nagyobbra húzódott. Máe úgy nézhettem ki mint egy fogyatékos, ezért inkább nevettem egy jóízűt. A fiúkkal együtt. Liam elém tartotta a mikrofont mire én csak annyit nyögtem bele,hogy : "Sziasztok." Nevetett egy aprót a közönség. Niall vette a lapot,hogy eléggé zavarba vagyok ezért elkezdett beszélni. Ami nagyon jól megy neki.
-Mizu London?-vetűlt végre rá a reflektor.-Remélem élvezni fogjátok a ma estét!-vonogatta meg szemöldökeit mire felnevettünk.
Liam közelebb jött s csak annyit súgott,hogy: "Ne félj légy bátor. Nagyon ügyi vagy." Ez megmosolyogtatott így kaptam egy ölelést mire a rajongók "Juuuuuj"-ozni kezdtek. Mire mi nevettünk egy nagyot.
-Semmi olyanról nincs szó. -nevetett még mindig Li.
-Lépjünk tovább.-vágott közbe Louis.
-Tehát... A következő... az én személyes kedvencem... a 'Little things'. -szólt Zayn mire mindenki elkezdett az eddiginél is jobban sikítani.
Viszont itt nem kelett gitározni, hisz itt csak Niall volt. Így mi leültün s hallgattuk.
"A kezed beleillik a kezembe
Mintha csak nekem lett volna megtervezve
De észben kell tartanom azt
Hogy ennek így kell lennie
Az arcodon lévő szeplőkhöz
Különböző emlékeket kötök
Amiket csak én tudok értelmezni
Tudom, hogy sosem szeretted
Azt, amikor a mosolygás miatt
Ráncocskák jelennek meg a szemeid alatt
Sosem szeretted
A hasadat, vagy a combjaidat
Vagy azt a két kis gödröcskéket
A hátsód felett
De az irántuk érzett szerelmem végtelen
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De ha mégis megteszem az azért van
Mert rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Nem tudsz lefeküdni anélkül
Hogy ne innál előtte egy csésze teát
És talán emiatt van az
Hogy beszélsz az álmod alatt
Azokat a monológokat
Megőrzöm az emlékezetemben
Még akkor is ha értelmetlenek
Tudom, hogy sohasem szeretted visszahallgatni a hangodat
Sosem akartad tudni, hogy éppen hány kiló vagy
Mert a farmerodba kell préselned magad
De számomra tökéletes vagy
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De ha mégis megteszem az azért van
Mert rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Sosem fogod fele annyira se szeretni magadat
Mint amennyire én szeretlek téged
Sosem fogsz jól bánni magaddal
De én szeretném, ha ez nem így lenne
Talán ha tudatom veled
Hogy itt vagyok neked
Akkor lehet, hogy úgy szereted majd magadat, ahogy én szertelek téged
Ó…
Kicsúsztak az apróságok a szájamon
Miattad
Mert te vagy az
Akiről
Szólnak
És szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled
Nem engedem, hogy ezek az apróságok
Kicsússzanak a számon
De miért ne, ha igazak?
Ha rólad
Rólad
Szólnak
És én szeretlek
És azt az összes apróságot is, ami jön veled."
Még legalább 10 dalt eljátszottunk. A fiúk nagy öleléssel és egy meghajlással köszöntek el London-tól.
-Jó éjt Londooooooon!-kiáltotta Niall , majd egy mozdulattal levetette magát a lyukba amibe egy hatalmas matrac na meg jó pár biztonsági őr volt. Majd szép sorjába a többi fiú is. Mi pedig csak hátul kiballagtunk. Hulla fáradtan dőltem le az öltözőmbe a kanapéra. Most csak egy kis nyugalmat akartam így bedugtam a fülesemet. Majd akaratom ellenére sodort magával a zene s csak táncoltam. Észre se véve azt,hogy addigra Niall ott áll az ajtóban s bámul.
-Úristen! Te hogy kerülsz ide?-a szívbajt hozta rám..
-Csak be akartam jönni hozzád.-vigyorgott.-Nagyon jól mozogsz. -kacsintott.-Táncoltál valaha?
-Nem. Vagy is úgy nem. Már ha érted mire gondolok. -nevettem fel.
-Persze-nevette el ő is magát.-Hogy érezted magadat? Jó volt?_mosolygott magabiztosan.
-Eszméletlen jó volt.-áradoztam neki.-És a rajongók... Eszméletlenek.. Ekkora tömeg előtt fellépni...
-Nincs rá jó szó. Igaz?
-Nincs. De te hogy tudsz mindig kiállni?
-A rajongóink adnak erőt nekünk.-nézett rám gyönyörű kék íriszeivel. Amitől elolvadtam de ki keltettem magam a győnyőrű álomból s halgattam áradozását....
Remélem tetszett nektek! És azt is remélem,hogy lesznek feliratkozók illetve kapok visszajelzéseket! :)) xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése